Charles Michel, az Európai Tanács elnöke december 1-jén Pekingbe utazik, hogy találkozzon Hszi Csin-ping kínai elnökkel - tájékoztatott az az uniós tagállamok vezetőinek tanácskozó fórumaként létrehozott Európai Tanács csütörtökön.
Miután kedden bejelentette a gázársapkára vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság, a tagállamok mai nagyköveti ülésén is megmaradt a szembenállás a különböző táborok között, így nem várható, hogy az energiaügyi miniszterek holnapi brüsszeli ülésén megállapodás születik a témában, emiatt pedig az energiapiaci csomag többi elemének elfogadása is kérdéses – írja a Reuters.
Ma egy olyan piaci korrekciós mechanizmus bevezetésére tett hivatalos javaslatot az Európai Bizottság, amely két hétig tartó extrém gázpiaci árkörnyezet esetén nyúlna bele jogszabályi alapon a holland TTF gáztőzsdén születő ügyletek egy részének árába. Sőt, a Bizottság arra is készül, hogy elrendelje a kötelező 15%-os gázspórolást minden tagállam számára, amelynek kereteiről nyáron már megállapodtak a tagállamok. A ma bejelentett javaslatról már csütörtökön, november 24-én, tudnak tárgyalni egy rendkívüli ülésen az energetikai szakminiszterek és akár dönteni is tudnak róla.
Hetek óta fontos kérdés, hogy ha a december 6-i uniós pénzügyminiszteri ülésen tényleg összecsúszik négy fontos ügy, mint ahogy a minap azt előrevetítettük, akkor azok megtárgyalásában milyen sorrendet állít össze a cseh soros elnökség, mert az alapvetően kihat a tárgyalás dinamikájára. A ma nyilvánossá vált napirendi pontok sorrendje egyértelműen arra utal, hogy a tagállamok előbb a magyar EU-pénzes ügyekben kedvező döntést hozhatnak, majd ezért cserébe rögtön két olyan ügyben kérik a magyar kormány támogatását, amelyeket eddig - legalábbis a szavak szintjén - hevesen ellenzett. Aztán rá másnap a magyar kormány viharos gyorsasággal átnyomhatja majd a magyar parlamenten a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikációját is. Szokásos brüsszeli kompromisszumnak tűnik ez a koreográfia, amelyben mindenki kiharcol valamit a másiktól, és végül mindenki jól jár valamilyen szemszögből.
Az, ami ma megjelent az Európai Parlament és az Európai Bizottság illetékeseitől, látszólag ellentmond egymásnak, de összességében egy irányba mutat: Magyarország megkaphatja a november 29-i, vagy 30-i bizottsági döntéskor a jóváhagyást az 5,8 milliárd eurós helyreállítási programra, illetve az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi, kb. 3000 milliárd forintnyinál, jóval kisebb mértékű, feltehetően 3-4 milliárd euró körüli, felfüggesztésre tesz majd javaslatot a felzárkóztatási pénzeinknél a Bizottság. Pénz azonban egyelőre a helyreállítási programból és a felfüggesztett felzárkóztatási forrásokból nem lesz, csak azután, hogy a kormány maradéktalanul végrehajtja a beválltalt intézkedéseket.
„Értékelésünk szerint bár Magyarország a helyes irányba tett lépéseket, de ha a 17 kiigazító lépést megnézzük, akkor egyszerűen lehetetlen arra a következtetésre jutni, hogy ezek teljesen megszüntetik az uniós költségvetésre és az uniós pénzekkel való hatékony gazdálkodásra leselkedő veszélyeket Magyarországon” – jelentette ki egy ma délelőtti fontos európai parlamenti sajtótájékoztatón Petri Sarvamaa, az Európai Parlament magyar jogállamisági helyzettel kapcsolatos egyik társjelentéstevője (képünkön balról a második). Éppen a kijelentés elhangzása utáni perctől kezdett el szakadni a forint és ugrott 408-ról 414-ig az euróval szemben. Később Sarvamaa arra tett utalást, hogy várakozása szerint az Európai Bizottság az eredetileg javasolt 7,5 milliárd euró helyett köztes útként például 3-4 milliárd eurónyi felfüggesztésre tehet majd javaslatot. Frissítés! A fentiek után az EP-beli jelzésekkel látszólag szembemenő kiszivárogtatás érkezett az Európai Bizottság felől, miszerint jóváhagynák a magyar helyreállítási tervet és eltekintenének a felzárkóztatási források egy részének felfüggesztési javaslatától, amely hírre átmenetileg 411-ig visszaugrott a forint, de aztán újra megütötték. Mindezek alapján az EU-pénzek folyósítási kilátásait ebben az értelmező cikkben foglaltuk össze.
Az EU Tanácsának elnökét sokkolták a Lengyelországban landolt rakétákról vagy rakétákról szóló jelentések - írja a CNN.
Az elmúlt napokban ritkán látott stílusú és tartalmú üzengetések zajlottak az EU legfelső szintű vezetői között arról, hogy mi legyen a hivatalosan már eldöntött uniós gázársapka témájában, illetve az valójában mit takarjon. Emellett a tagállamok között is nagy a feszültség a témában és egyelőre nem látszik az egyetértés, ami egyrészt veszélyezteti azt a tervet, hogy november 24-én valóban meg tudnak-e állapodni róla, másrészt akár a jövő évi gáztároló feltöltési stratégiát is veszélybe sodorhatja.
Budapest és Brüsszel „számos területen előrelépést ért el az elmúlt hónapban” a magyar helyreállítási program véglegesítése kapcsán, és „azon dolgozunk, hogy a lehető leghamarabb lezárjuk az értékelésünket” – jelezte Veerle Nuyts, az Európai Bizottság szóvivője a Bloombergnek.
Óriási többletforráshoz jut a magyar Zöld Busz Program amiatt, hogy Magyarország kvótatöbbletét Németországnak értékesítette és ezt a tegnapi környezetvédelmi miniszteri ülés keretében alá is írta a két fél – jelentette be a Facebookon Steiner Attila energiaügyi államtitkár. Ugyanő posztolta azt, hogy Palkovics László technológiai és ipari miniszter Brüsszelben Margarethe Vestager versenyjogi biztossal tárgyalt, illetve a környezetvédelmi miniszterek ülésén jelezte: Magyarország a jelenlegi 11,5 milliárd köbméteres éves gázfogyasztását 2050-re legfeljebb 3-4 milliárdra szorítaná vissza és ennek érdekében számos fejlesztést tervez.
A tagállamok széles köre támogatja azt, hogy a rendkívüli árugrások kivédésére vezessen be az Európai Unió a holland TTF gáztőzsde másnapi ügyletkötéseire és azon keresztül a többi európai gáztőzsdén egy dinamikus ársapkát – jelentette be a mai luxemburgi energiaügyi miniszteri ülés utáni sajtótájékoztatón Jozef Síkela (képünkön jobbra), a cseh soros elnökség illetékes minisztere.
Az Oroszország ellen hatályos európai uniós szankciók működnek, ott hatnak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk - jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök Brüsszelben pénteken, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői találkozójának második munkanapjára érkezve.
Kétféle gázársapka is jöhet, emellett a közös gázbeszerzés és a vészhelyzeti gázkisegítés alapszabályait is eldöntötték a tagállamok, továbbá egy portugál-spanyol-francia alku a mi régiónk gázellátását is javíthatja, és elvi síkon kinyitották az ajtót a vezetők azelőtt is, hogy akár új közös forrásokból is tompíthassák a tagállamok az energiaszámlákat – röviden így lehet összefoglalni az EU-csúcs első napjának főbb energiapiaci eredményeit magyar szempontból. Összességében a friss megállapodások növelhetik a magyar gázpiaci ellátásbiztonságot, de a végső szabályok még nem ismertek.
Orbán Viktor miniszterelnök a jelenleg is zajló kétnapos uniós csúcstalálkozó egy pontján úgy fogalmazott, hogy Magyarország javaslata értelmében az EU csak akkor folytasson le közös gázbeszerzést, ha az abban való részvétel nem kötelező, hanem önkéntes. A csütörtök éjszaka kiszivárgott hírek alapján a magyar kormány meg is kapja ezt az engedményt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz erők aláaknázták a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő kahovkai vízierőművet és hamis zászlós műveletben terrorcselekményre készülnek.
Miután a gázársapka kérdésében nem valószínű döntés a ma délután 3-kor kezdődő EU-csúcson a német és holland ellenkezés miatt, a jelek szerint irányt váltott az Orbán-kormány. Az ársapka támadása mellett ugyanis a kormányfő új elemként a közös gázbeszerzési tervet is elkezdte támadni arra hivatkozva, hogy az a közös vakcinabeszerzéshez hasonlóan „lassú és drága” lehet. Emellett azt ígérte a minap elindult nemzeti konzultációval és plakátkampánnyal párhuzamosan, hogy „a háborús szankciós politika átgondolását, ésszerű alapokra helyezését fogjuk szorgalmazni”. Az biztos, hogy mind a gázárak leszorítását célzó témában, mind Ukrajna támogatásában, mind a szankciós politika esetleges folytatásában parázs viták várhatók az elvileg kétnaposra tervezett EU-csúcson, és éppen ezért akár az is lehet, hogy az végül átnyúlik a szombati napba is, mint ahogy arra egy német kormányzati tisztviselő utalt.
Európa jelenlegi energiafüggőségére az egyetlen válasz az energiabeszerzés diverzifikációja lehet és az Európai Bizottság ma előterjesztett gázpiaci javaslatcsomagját csak azután szabad elfogadni, hogy csütörtök-pénteken a tagállami vezetők megszabják az irányokat, utána pedig tagállami szintre lebontott hatástanulmányok készülnek az ellátásbiztonsági kockázatokról is – jelentette ki kedden Brüsszelben Varga Judit.
Megállapodtak szerdán az európai uniós tagállamok állandó brüsszeli nagykövetei abban, hogy a légi közlekedési ágazatot súlyosan érintő koronavírus-járvány okozta rendellenességek miatt ideiglenes mentességet biztosítanak a résidőkre vonatkozó szabályok alól az uniós repülőtereken - tájékoztatott a tagállamok kormányinak képviselőiből álló Európai Tanács.
Az égbe szállt energiaárak miatt arra szólították fel a tagállamok az Európai Bizottságot, hogy „haladéktalanul intézkedjen az energiaárak csökkentéséről” – hangsúlyozta a ma véget ért informális EU-csúcs utáni Facebook-videóban Orbán Viktor. A magyar kormányfő üzenete azért is fontos, mert azt jelzi, hogy ő is támogatja a tagállamok többségének álláspontját, hogy valamilyen beavatkozással akár az áramtermelési célú gáz árát, akár az összes uniós gázimportot is ársapkával kell ellátni az árcsökkenés elérése érdekében. Konszenzus még nem alakult ki a tagállamok között, inkább csak mindenki elmondta a szempontjait és ezek alapján dolgozza ki a Bizottság a következő, október 20-21-i EU-csúcsra a konkrét javaslatait, amelyekről akkor Brüsszelben már várhatóan döntés is születik.
Egy friss uniós döntés nyomán „Magyarország közel 300 milliárd forintot kaphat a fosszilis energiafelhasználás csökkentésére” – posztolta ki szerdán délután a Facebookra Varga Mihály pénzügyminiszter.
Szerinte félnünk kellene az amerikai kötvénypiacot látva.
A gond csak az, hogy nem szűntek meg azok a tényezők, amik miatt kirótták a szankciókat.
Egyelőre csak egy jelentést készítettek.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
